Jászkisér Város Önkormányzata 5137. Jászkisér, Fő út 7. Központi telefon: 57/550-130 Fax: 57/550-120 E-mail: info@jaszkiser.hu

Csete Balázs

Csete Balázs1893. március 15-én született Jászkiséren. Az elemi és a polgári iskolát Szolnokon végezte. Erről az időszakról így írt: "Szüleim teljesen vagyontalonok voltak, és iskoláimat csak úgy végezhettem el, hogy mindig ingyenes és ösztöndíjas tanuló voltam". A polgári iskolában már felfigyeltek rajzaira. Kisdiákként - megismerve a Szolnoki Művésztelep alkotóinak munkáit - kötelezte el magát a művészetnek. Élethivatásul a képzőművészetet választotta. Ezért a kiskunfélegyházi tanítóképző elvégzése után beiratkozott a budapesti Képzőművészeti Főiskola rajztanári szakára, szünideit pedig a Szolnoki Művésztelep nyári tanfolyamain töltötte. 1915-ben katonai szolgálatra bevonult, hamarosan hadifogságba esett. Turkesztánba, majd Moszkvába került, ahonnan csak 1920-ban tért haza. Tanulmányait befejezve művészi pályára készült, azonban időközben megrokkant édesapja megsegítése miatt kénytelen volt állást vállalni a csepeli polgári iskolában, ahol közel negyed évszázadon át nevelte tanítványait a rajz és a népi kultúra megbecsülésére.
A néprajz iránti érdeklődése korán felébredt. Művésszé érése idején jelent meg a Malonyay Dezső által szerkesztett monográfiasorozat, ami nagy hatást gyakorolt rá. Maga is mind többet foglalkozott a népművészettel. Eleinte szülőföldjén, majd egyre távolabbi vidékeken végzett adatgyűjtést és készített rajzvázlatokat. A harmincas években szinte az egész országot bejárta. Ismereteit olvasmányos formában, saját rajzaival illusztrálva az ifjúság számára gyűjteményes kötetben adta közre.
Mint pedagógust élénken foglalkoztatta a népi kultúra értékeinek, elsőrendűen a magyar népművészetnek a megismertetése az ifjúsággal. Ezért szorgalmazta az iskolai múzeumlátogatások rendszeressé tételét, az iskolai múzeumok létrehozását, a népművészet tantárggyá emelését, a rajztanárok részvételét a falukutató mozgalomban.
Számos rajza került az 1930-as évek reprezentatív néprajzi és népművészeti kiadványba, többek között "A magyar népművészet és A magyarság néprajza" című kötetekbe. Főként a népi bútorok és a viselet díszítőkultúrája kötötte le a figyelmét. Jászsági gyűjtésével 1930-ban elnyerte az Egyetemi Nyomda és a Néprajzi Múzeum által meghirdetett néprajzi pályázat kiemelt első díját. Szakmai tevékenységére tekintettel Ortutay Gyula 1950-ben a Jászberényi Múzeum megüresedett igazgatói állására javasolta, bár eredménytelenül.
Csete Balázs néprajzi munkásságának legjelentősebb területei közé tartozik a kalotaszegi gyűjtés. Erdély visszacsatolása után, 1942-ben felkereste a kalotaszegi falvakat, és fáradhatatlan szorgalommal gyűjtötte adatait, készítette rajzait. Számos, a legapróbb részletre is kiterjedő rajzvázlatot készített elsősorban az utcaajtókról és a fejfákról. Adatgyűjtése a fafaragás vizsgálatán túl kiterjedt a népszokások, a népi vallásosság, a temetés témakörére. Kutatómunkájának központjául Nyárszót választotta, innen járt át - jobbára gyalogszerrel - a szomszédos falvakba. A háború miatt azonban kalotaszegi gyűjtőútjainak folytatásával végleg fel kellett hagynia, 1944-ben maga is menekülésre kényszerült. Kalotaszegi gyűjtéséből egyetlen jelentősebb publikáció látott napvilágot még 1942-ben: a nyárszói temetés leírása. 1945 előtt több könyve jelent meg (Örök forrásoknál, vagy a Faluról falura, házról házra című műve), amelyekben a néphagyomány és a népművészet feltárásának, és a mindennapok életében való eljuttatásának lehetőségeit vizsgálta. Bár az 1940-es években több tanulmánya állt megjelenés alatt néprajzi szakfolyóiratainkban, írásai 1945 után nem jelenhettek meg. Erdélyben készített rajzainak egy jelentős része a háború következtében elkallódott, csepeli tanári működése alatt létrehozott gazdag iskolai gyűjteménye pedig teljesen elpusztult.
1952-ben Jászkisérre költözött és a helyi általános iskolában rajzot tanított. 1955-ben nyugdíjba vonult, s folytatta a néprajzi gyűjtést és rajzolást 1958-ban bekövetkezett haláláig. Csete Balázs 1944-ben kiadásra előkészítette a Kalotaszegi kapuk és utcaajtók gyűjteményét, de nem élhette meg annak megjelenését. A magyar néprajz és Néprajzi Múzeum 1989-ben az egyik adósságát törlesztette, amikor Selmeczi Kovács Attila gondozásában, szép kivitelben megjelentette Kalotaszegen készített, s közel 40 éven át lappangott rajzait. Könyvtárát, kiadatlan munkáit és rajzainak egy részét végrendeletében a Damjanich János Múzeumra hagyta. Halála után Jászkiséren a Győri János és Győri Jánosné által vezetett, Csete Balázs nevét viselő helytörténeti szakkör folytatta a helyi néprajzi gyűjtést.

Vágányzár
Számítástechnikai tanfolyamok

Hasznos hírek

Jászapáti praxisközösség
Életmód klub
LEADER pályázat
Önkormányzati Elektronikus Ügyintézés
Elektonikus ügyintézési portál

Eseménynaptár

Augusztus 2019
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31

Mai nap

2019. augusztus 19. Hétfő
Huba

 
A Nap kel 05:50-kor,
nyugszik 19:58-kor.
 

 
Holnap
István, Vajk
napja lesz.

Kiadványaink

Jászkiséri Tudósító

KISÉR újság

Kiemelt anyag rendezési tervre
Helyi Esélyegyenlőségi Program
Egyenlő bánásmód
Szabadon Másolható!