Település történet
Eredetileg nem jász település, korábban kunok lakták, csak később csatolták a Jászsághoz. A Tisza folyó közelsége miatt határa hosszú évszázadokig nehezen járható vizenyős, mocsaras terület volt.
A település környéke már a bronzkorban lakott volt.
Jászkisér nevét Kysír alakban 1391-ben kelt oklevél említette. A község jó része ekkor a Madaras család birtokában van, s e családnak Kunmadarason és Kunhegyesen is van birtoka. Feltételezhető, hogy Kysirtől Kunmadarasig egy összefüggő láncolatot mondhatott e család magáénak. Ugyanekkor a Temesvári család birtokáról is tudunk, sőt a Temesvári 4 testvér birtokfelosztása említi először Kysír nevét 1391-ben.
1536-ban a török hadak elpusztították a közeli Jánoshidát, Alattyánt és Rassangházát. Ez utóbbi község lakói Kysirre menkültek, így e területre is Jászkisér lakossága tartott igényt. Kysír mocsaras vízjárta határa menedéket nyújtott és így átvészelte a XVI-XVII. Sz. fordulóján zajló 15 éves háborút, sőt lakói 1600-ban még jövevényekkel is szaporodtak, mert Eger eleste után sok református vallású Eger környéki lakos talált itt menedéket.. Jászkisér ebben az időben valószínűleg a Nagykunsághoz tartotzott és elkülönült a Jászság egészétől. Az elkülönülést fokozta, hogy a Tiszántúlról menekülő református vallásúakat is befogadott. Az 1600-ban megalakult református egyháza mindvégig megőrizte jogait és Jászkisér a Jászság egyetlen református községe. 1626-tól ismerjük lelkészei névsorát és 1645-ből való úrasztali tányérja is.
Jászkisér népe a Német Lovagrendnek való eladás miatt (1702) csatlakozott Rákóczihoz, mellette végig kitartott.Rákóczi 1710. március 25-től április 20-ig kíséretével együtt a községben tartózkodott, s több levelet is írt Jászkisérről.
E szabadságharc után telepítik az első katolikus családokat a reformátusok közé és 1773-ban építik fel a templomukat, míg a református templom 1650 körül épült, de tornyot csak 1771-ben kapott.
A XVIII. században túlnépesedett lakossága közül a reformátusok Bácskába mennek és megalapítják Ómoravicát 1785-ben, akiknek leszármazottjai 1967-ben látogattak az őshazába. 1818-ban városi rangot nyert a település,s négy országos vásár tartására kapott jogot.
1848-ban a rebellis Jászkisér erején felül vett részt a szabadságharcban. 1867-be levelet írt Kossuthnak, hogy legyen képviselője, amit Kossuth visszautasított. A mocsaras Jászkisér az állattenyésztés és halászat mellett a dohánytermesztéssel is foglalkozott és 1873-ban több mint 300 család a Nyírségbe települ dohánytermesztőnek.
Az 1773-ban épült katolikus templomot 1905-ben lebontják és 1906-ban felépül Foltin János ajándékából a mai neoromán stílusban épült gyönyörű új templom.
Jászkisér 1879-ben megalakítja a 48-as olvasókört, ápolva a forradalmi hagyományokat. Ezt igazolják az 1905 és 1906-os sztrájkok is. 1918. november 14-én a képviselő-testület követeli, hogy hazánk köztársaság legyen. Forradalmisága erősebb a Jászság átlagánál, ennek ellensúlyozását szolgálja, hogy a Nagyatádi földreform idején felosztott földek mennyisége itt a legnagyobb.
1948-ban alakult meg az első termelőszövetkezet.
Megoldódott városunkban a közművelődés helyzete is: új iskola, új művelődési ház (Makovecz Imre tervei alapján) és új könyvtár szolgálja a művelődési lehetőségeket. A kiépített út, villany, gáz és telefonhálózat valamint a jelenleg épülő csatornahálózat szolgálja a lakosság kényelmesebb életkörülményeit. Jászkisérről származik a jászsági női suba, amit 12-15 báránybőrből készítettek, diófagomba-festékkel barnára pácoltak, keresztirhája vörös színű volt, és zöld selyemhímzéssel díszítették.