A Jászkiséri katolikus egyház története
A jászok és kunok fokozatosan tértek át a katolikus vallásra. A jászkisériek saját akaratukból tértek át 1600-ban a református hitre. A törököktől felszabadított területeken azonnal megindult a katolikus egyház szervezeteinek és intézményeinek újjáépítése. Telekessy István püspök főispán egyedüli egyházfőként hátat fordított a Habsburg uralkodónak. A vezérlő fejedelmet erkölcsileg segítette, a szabadságharc mellett kiállt.
A Rákóczi szabadságharc után telepítették az első katolikus családokat a református Jászkisérre. Telekessy püspök Zorger Ferenc jászberényi káplánt nevezte ki kiséri plébánosnak. A reformátusoktól a templom kulcsait a kezébe adta. Sőtér Ferenc a Jászkun Kerületek nádori alkapitánya személyes jelenlétével megerősítette. Összehívta a kiséri lakosokat és kiadta nekik, hogy azokat, akik a szentségek és szentelmények kiszolgáltatását nem a katolikus plébánostól fogadják, 12 forint bírsággal büntetik.
1701-ben Vízkeresztkor kiüldözték a reformátusok a káplánt a településről, holmiját szekérre rakták és kivitték a falu határába. Büntetésül az alkapitány a kisériektől egy nyáj juhot és egy szarvasmarha csordát elhajtatott, azon kívül a lakosok bírságot fizettek, valamint eladták a búzát és kifizették belőle a plébánost. Ezzel az ügy el lett simítva.
Kisér Puszta-Kürttel együtt1701-től 1769-ig Apáthi filiája, vagyis leányegyháza volt. A katolikusok és a reformátusok között egyre növekedett az ellentét. 1763-ban a kiséri reformátusok a katolikus hitre áttért Tót Sára nevű asszonyt áttérése miatt gyermekeivel együtt eltávolították a faluból. A bíróság bűnösnek találta és kihallgatta az egész falut, majd elmarasztalták az elöljáróságot és a református lakosságot.
1765-ben már csekély számú katolikus telepedhetett le a faluban és részükre temetőt is kimértek. 1769-ben beiktatták Gregor Imre plébánost, Dósa Pál jászkun kapitány biztosította az ünnepi istentisztelet zavartalan lebonyolítását. Ezután Kiséren több évig királyi biztos székelt a katolikus pap védelme miatt, hogy ismét olyan erőszakos cselekedetre ne ragadtassák magukat a reformátusok. A plébános a plébánia felújításáig egy család házában lakott. Az istentiszteleteket is egy család elkülönített szobájában tartotta. 1773-ig az istentiszteleteket magán háznál tartották, Eszterházy Károly egri püspök felhatalmazta Littkei apáthi plébánost, hogy 1772. november 1-jén egyházi szertartás keretében a kiséri katolikus templom alapkövét letegye. 1773-ban épült fel Dósa Pál jász kapitány adományából egy kis terjedelmű kápolna Szent Kereszt tiszteletére.
A plébánia épülete 1816-ra életveszélyessé vált, így 1818-ban új plébánia házat emeltek. Ozoróczky Ferenc kiséri plébános 1828. június 12-én kelt levelében Pyrker János László egri érsekhez fordul anyagi segítségért a jászkiséri templomocska szükséges bővítése miatt. A katolikusok száma ekkor 684 fő. 1829-ben a régi templom falait és tornyát megemelték, kibővítették és új tetőt kapott. Az 1800-as évek végére a korábban épült templom kicsinek bizonyult, ezért a helybéli születésű Foltin János prépost-kanonok elhatározta egy új építését. 1900-ban az új templom felépítése előtt szintén Foltin János költségén nagy és új plébánia épült Wind István tervei alapján.
Az új templom építésének munkálatai 1905. május 3-án kezdték el. A kis templomot 1905. június 23-án, péntek délután kezdték el lebontani. Foltin több mint 200 ezer korona költséggel építette fel a neoromán stílusú új ékes templomot, melyet 1906. október 7-én szentelt fel. A templom hossza 37,5 m, szélessége 12 m, magassága 17,5 m, a kereszthajó hossza 20,25 m, szélessége 8 m, a torony magassága 53 m. A templom és berendezéseinek tervezője Nagy Virgil műegyetemi tanár és Lechner Jenő tanársegéd. Építőmesterek: Wágner Márton, Rück Lajos (Bp.). Figurális festő Stein János, ornamentális festő Kaincz János. Az asztalos, lakatos, üveges munkálatok készítői a Maybőhm műiparos testvérek voltak. A templomnak 2 manuálos, 16 regiszteres Angster orgonája van. A harangokat Seltenhofer harangöntő készítette, a csillárok, gyertyatartók szállítója az Oberbauer-féle cég volt. 1925-ben két új harang érkezett, a „Jézus szíve” és a „Szent István király”, melyet Sárpátky Ferenc plébános szentelt fel. Sajnos ma már csak a kisebb „Szent István király” harang van meg, a másikat a háború elvitte.
1929. július 6-án kezdték meg a katolikus iskola építését, melyet még az év október 20-án átadtak. A második világháború keserves időszak volt az egyház életében. Az 1950-es években indul meg újra az egyházi élet. A rendszerváltást követően ma már senki és semmi nem tiltja a vallásgyakorlását, mégis egyre kevesebben és főleg az idősebb generáció jár a templomban.
Az óvodában, iskolában van hittan oktatás, mégis csak kevés hívő jár a templomban. Nagy öröm viszont, hogy egyre több hangverseny kerül megrendezésre a katolikus templomban, melyre igen szép számban jönnek el a lakosok.
2006. október 8-án ünnepeltük templomunk építésének 100. évfordulóját, melyen a templom színültig megtelt a jászkiséri lakosokkal. A templomon 2005-2006-ban készült el a toronysisak cserélése, belső restaurálás, a kőkerítés felújítása, mely AVOP-os pályázati támogatással valósult meg.
